Emlékeim aranyos örökifjakról
A 2013-as hétfő esti rendezvénysorozatunkat Blaskó Mihály kötetbemutatójával zártuk.
Az „Emlékeim aranyos örökifjakról” Tokaj város anekdotakötete 2013-ban jelent meg. A szerző első anekdotagyűjteményének bemutatóját az olvasók 2001. január 31-én hallgathatták meg a könyvtárban. Blaskó Mihály, azóta folyamatosan gyűjtötte az újabb és újabb történeteket. 2009-ben Hidasi Lajossal már a 22. mesélőnél tartott, közülük hatan már az előző könyvben is szerepeltek, visszatérő mesélőként. „Mind a huszonkettejüknek éppen a fele tősgyökeres, született tokaji, de a másik fele, az idegenből ideköltözöttek is mára már annál lelkesebb tokaji lokálpatrióták, Tokaj valódi szerelmesei lettek. És ez Tokaj igazi csodája, varázslata!”
A könyv négy fejezetre tagolódik.
Az első az „Aranyos öregek”, akik „csak a meséikben élnek tovább, mert ők maguk azóta már az Úr zsámolyánál térdelnek, s ott szövik tovább égi álmaikat mennyei történetek hőseiről.”
Második nagy fejezet a „Tokaji folkloristák”, akik vérbeli tokaji és tarcali boszorkánytörténeteket, hátborzongató kísértethistóriákat regélnek el.
A harmadik nagy egység a „Tokaji novellisták” fejezete, melyben a kiforrott novellák mellett olvashatunk tiszai – bodrogközi tájra jellemző anekdotikus horgásztörténeteket.
A negyedik fejezet a költő saját meséit tartalmazza.
Az estét Májer János Polgármester Úr nyitotta meg, aki bemutatta a könyv keletkezésének hátterét. Kunné Gaszper Judit, az est házigazdája folytatta az anekdotagyűjtemény ismertetését, majd felolvasás következett a könyv egyes fejezeteiből. A könyvtár dolgozói forralt borral, teával, pogácsával és házi sajtos rúddal kedveskedtek a jelenlévőknek. Az est családias hangulatban zajlott, mint a „Hétfő esték” általában. Técsi Zoltán baráti hangulatban beszélt Blaskó Mihály munkásságáról, és részleteket olvasott fel a kötetből. A szerző és a könyvtárvezető, az est folyamán meggyújtotta az adventi koszorú második gyertyáját, így még meghittebbé és bensőségesebbé vált a rendezvény hangulata. S, mi más zárhatta volna e csodálatos estét, mint egy adventi vers Blaskó Mihály tollából.
Ezúton szeretnénk megköszönni a közreműködést Fiák Lillának, Helgert Grétának, Kovács Bianka Dorottyának és Kaszás Csillának. Az est zenei aláfestését Szloboda Béla biztosította.
A sajtos rudat köszönjük Kun Elekné Irma néninek, a bort pedig Szabó Pálnak.
Legalább egy napig az ember csakis jót remél
Valós, igaz szívből jövő mondatok
Mindenhol szeretetet rejtenek az ablakok.
A bársonytakaró nekünk a frissen hullót hó
Kívánjuk együtt békés legyen majd az évforduló,
De ma még fenyőillat tölti be az éjszakát
Holnap az ellenség is legyen igaz jó barát, igaz jó barát.”